Elbocsátott mestereink: a lapszám összeállítást közöl az ELTE BTK elbocsátott, kényszernyugdíjazott oktatóiról. Schein Gábor, Vörös István, Hites Sándor, Szabó T. Anna, Kálmán C. György, Deczki Sarolta, György Péter, Tompa Andrea, Szűcs Teri, Máté András, Ambrus Judit, Reményi József Tamás és Szlukovényi Katalin írásai olvashatók a blokkban.

A lírarovat Mesterházi Mónika, Fekete Richárd, Gellén-Miklós Gábor, Meliorisz Béla és G. István László verseit adja közre.

A prózarovat élén Esterházy Péter regényrészlete olvasható. Giambattista Basile Pentameronjának novelláját (Király Kinga Júlia fordítása) Lábass Endre novellisztikus esszéje követi. Vaszilij Grosszman Kiszlovodszkban című novelláját Hetényi Zsuzsa ültette át magyarra, a fordító Laurent Sternnel közösen fűz kommentárt a szöveghez. A rovatot Berka Attila novellája zárja.

Az esszé- és tanulmányrovatban Lázár Júlia Géher István költészetéről nyújt áttekintést. Sipos Balázs esszéje a traumakezelés szempontjából értelmezi Kertész Imre és Hajas Tibor művészetét, illetve a nemzedéki emlékezet problémáját. Várkonyi György Valkó László pécsi életmű-kiállításáról értekezik. Kováts Judit a Megtagadva című regénye megírásának motivációiról és a hozzá kapcsolódó kutatásairól ír. Menyhért Anna tanulmánya a magyar női irodalom sokrétű problémakörére világít rá.

A kritikarovatban Keresztesi József Kemény István A királynál című verseskötetét recenzálja. Görföl Balázs Szvoren Edina új novelláskötetét méltatja. Kisantal Tamás kritikájának tárgya Kováts Judit Megtagadva című regénye. Gyürky Katalin Vaszilij Grosszman Élet és sors című nagyregényéről ír.

« vissza