A Jelenkor júniusban színházi számmal jelentkezik. A mellékletben Keresztesi József Szerelmem, Majomúr avagy nagy esők Londonban, Afrikában című drámája olvasható.

Ágoston Zoltán szerkesztői bevezetője a POSZT körül kialakult helyzetre reflektál.

A lap két színházi évadértékelőt közöl: Csáki Judit a budapesti teátrumok bemutatóit tekinti át, Urbán Balázs a vidéki előadásokról von mérleget.

Beszélgetések – P. Müller Péter Upor Lászlót kérdezi, egyebek mellett fordítói, dramaturgiai, szerkesztői és tanári tapasztalatairól, illetve Tom Stoppardhoz fűződő kapcsolatáról. Sándor Ivánnal Véri Dániel beszélget a Tiszaeszlár című drámáról és a hatvanas-hetvenes évekről.

Weiss János tanulmányában Peter Handke fiatalkori műveit, az úgynevezett “beszéd-darabokat” mutatja be. Utóbbiak közül az Önvád című mű olvasható a lapban Weiss János fordításában. Nagy András Kierkegaard és a színház kapcsolatával foglalkozik. Radnóti Zsuzsa Borbély Szilárd emberi és írói szenvedéstörténetéről ír. Herczog Noémi a Mohácsi testvérek darabjaiban megjelenő cigányság- és zsidóság-reprezentációkat elemzi. Imre Zoltán a fekete amerikai–brit színész, Ira Aldridge 1853-as pesti vendégjátékát és annak visszhangját tárgyalja.

Pécsi színházi premierek – Apró Annamária a Pécsi Harmadik Színház Martin McDonagh Piszkavas (Leenane szépe) című előadását recenzálja. Görcsi Péter a Pécsi Nemzeti Színház két bemutatójáról ír: Patrick Marber Közelebb! és Shakespeare Szentivánéji álom című darabjairól. Vilmos Eszter a Janus Egyetemi Színház produkcióit méltatja: Keresztesi József Szerelmem, Majomúr avagy nagy esők Londonban, Afrikában és Benkó Bence – Fábián Péter Elszakadóban. Tudósítás egy Mozgó Világról című előadásait.

A kritikarovatban Pályi András Sándor L. István A Katona és kora. A kezdetek című könyvéről értekezik. Orbán Jolán a P. Müller Péter, Balassa Zsófia, Görcsi Péter és Neichl Nóra által szerkesztett Hiány, csonkítás, (ki)húzás, (el)hallgatás a drámában és a színpadon című tanulmánykötetet recenzálja. Pandur Petra a Marvin Carlson színházi írásaiból válogató, A színpadtól a színpadig című  kötettel foglalkozik.

Az áprilisban elhunyt Csűrös Miklósról Bíró József verse emlékezik meg.

« vissza