Két írás értékeli az elmúlt színházi évadot: a Sándor L. István – Szűcs Mónika szerzőpárosé, illetve Stuber Andreáé.
Tompa Andrea esszéjében a színikritika mai helyzetéről, szükségességéről és szereplehetőségeiről elmélkedik. Nánay István Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő-előadását méltatja, amelyet az Örkény Színház tűzött műsorra Bagossy László rendezésében. Tarján Tamás a színészlegendáról, Bertók Lajosról rajzol portrét.
Peter Handke fiatalkori műve, úgynevezett beszéd-darabja, a Jóslat Weiss János fordításában olvasható, aki értelmező tanulmányt is közöl a darabról.
A számban két színházi tárgyú könyvről szerepel kritika. P. Müller Péter Koltai Tamás Tapsrend. Öt év a nézőtéren és köztéren című kötetét recenzálja. Pályi András a Jákfalvi Magdolna, Nánay István és Sipos Balázs szerkesztésében megjelent, A második életmű. Székely Gábor és a színházcsinálás iskolája című könyvéről ír.
Külön összeállítás foglalkozik az elmúlt pécsi színházi évaddal. Görcsi Péter a Pécsi Nemzeti Színház, Nagy Imre a Pécsi Harmadik Színház, Szabó Viktória a Janus Egyetemi Színház bemutatóit szemlézi. Sramó Gáborral, a Bóbita Bábszínház igazgatójával Major Zoltán beszélget.
A lapszám végén Závada Pál emlékezik meg a májusban elhunyt Réz Pálról.