A prózarovat a továbbiakban Viktoria Tokarjeva novelláját (fordította Arató Eszter), Egressy Zoltán novelláját, Krusovszky Dénes regényrészletét, Havasréti József novelláját és Bakos Gyöngyi kisprózáját közli.
A versrovatban Marno János, Sajó László, Szijj Ferenc, Keresztesi József, Turi Tímea, G. István László, Szőnyi Ferenc, Orcsik Roland és Lesi Zoltán versei olvashatók.
A képzőművészeti rovat a fiatal művész, Kósa Gergely munkái köré épül. Kósa Gergely a Bulcsú utca 21/A bérház különös történetét és jelenét dolgozza fel vegyes technikájú alkotásaiban, amelyekből színes műmelléklet és fekete-fehér képsorozat is helyet kap a lapban. Kósa történeti és alkotói esszéje szintén olvasható a számban, Perneczky Géza megnyitóbeszédével együtt, amely a műveket bemutató kiállításon hangzott el.
A tanulmány- és esszérovatban Csordás Gábor a harminc évvel ezelőtt napvilágot látott Emlékiratok könyve megjelenésének körülményeit idézi föl. Thomka Beáta Jhumpa Lahiri prózaírói munkásságát értelmezi az anyanyelv és a választott nyelv problematikája alapján. Németh Eszter Palya Bea Psyché-lemezét interpretálja.
A kritikarovatban Görföl Balázs Oravecz Imre Távozó fa című verseskötetét méltatja. Kálmán C. György Krusovszky Dénes Elégiazaj című verseskötetéről ír. Sipos Balázs Thomas Pynchon Kísérleti fázis című regényét recenzálja. Szolláth Dávid kritikájának tárgya Réz Pál Bokáig pezsgőben című kötete. Major Ágnes Beck András Szakítópróba című Karinthy-könyvét tárgyalja. Mikola Gyöngyi írása Hetényi Zsuzsa Nabokov-monográfiájával foglalkozik. Kőrizs Imre Nagy Árpád Miklós Classica Hungarica – A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének első évszázada (1908–2008) című könyvéről közöl kritikát.