A POSZT alkalmából hagyományosan megjelenő színházi különszám Vörös István Vágy, hogy koldusok legyünk című drámájával indul. Urbán Balázs a vidéki és a határon túli színházak idei évadát értékeli, Nánay István a budapesti teátrumok bemutatóiról nyújt összefoglalást. Nagy András esszéje a posztdramatikus színházzal foglalkozik, Tompa Andrea az irodalmi színpadról értekezik, Jákfalvi Magdolna Nádas Péter Szírénénekéről közöl tanulmányt, míg Uhrik Dóra a Pécsi Baletthez kötődő emlékeiről és a társulat jelenlegi helyzetéről ír. A szám két interjút is közöl: Nagy Katalin Sólyom Katalin színésznővel beszélget, Solténszky Tibor Rázga Miklóst, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatóját kérdezi.
Elemzések olvashatók az évad bemutatóiról: P. Müller Péter Camus Caligulájáról (Pécsi Nemzeti Színház), Balassa Zsófia a pécsi Janus Egyetemi Színház idei évadáról, Zeller Anna Eszter Kiss Judit Ágnes Prága, főpályaudvaráról (Pécsi Harmadik Színház) ír. Ady Mária Kovács Márton – Mohácsi István – Mohácsi János Egyszer élünk, avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe című drámáját elemzi (Nemzeti Színház), Muntag Vince Claus Guth Don Giovanni-rendezéséről (Salzburgi Ünnepi Játékok) ad értelmezést.
A kritikarovatban Weiss János Koltai Tamás könyveiről, Pályi András Pászt Patrícia Mai lengyel drámairodalom című monográfiájáról, valamint a szerzőnő által összeállított és fordított Fiatal lengyel dráma című antológiáról ír. Zsótér Sándor, Jákfalvi Magdolna és Boronkay Soma Ruszt Józsefről emlékezik meg a Színészdramaturgia kapcsán, a rovat végén Ágoston Zoltán Nagy András „Dráma van”. A kortárs drámairodalom arcai című könyvét méltatja.