A lapszám élén az Ahol a farkas is jó című dráma olvasható: Rubin Szilárd Aprószentek című regényét – egyéb szövegekre is támaszkodva – Németh Gábor és Gothár Péter alkalmazta színpadra.

A versrovatban Schein Gábor, Mesterházi Mónika, Tatár Sándor és Susie Gordon (Kőrizs Imre fordítása) versei olvashatók.

A prózarovat Egressy Zoltán és Szijj Ferenc regényrészletét közli.

Szijj Ferenc fotográfiáiról és Agyag és kátrány című verseskötetéről György Péter írt tanulmányt. A kötetről a pécsi Kritikai szalon nevű rendezvényen elhangzott beszélgetés szerkesztett változata is olvasható: Bozsoki Petra, Harmath Artemisz, Szilvay Máté és Z. Varga Zoltán vitatkozik a könyvről. Műmellékletben Szijj Ferenc fotográfiái láthatók.

A Jelenkor tavaly decemberben a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából Az emlékezés feladata címmel rendezett konferenciát. Az elhangzott előadások közül három olvasható a februári számban. Kálmán C. György a régmúlt idők emlékezete és a zsidóság problematikájáról ír Nádas Péter Egy családregény vége című regénye és Halasi Zoltán Út az üres éghez középkor-versei alapján. Gyáni Gábor holokausztemlékezet és identitáskeresés kapcsolatát vizsgálja Primo Levi, Elie Wiesel, Jean Améry, W. G. Sebald és Yossi Sarid nyomán. Szűcs Teri a holokauszt-emlékévről készít mérleget.

A kritikarovatban Bagi Zsolt Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat – című regényét recenzálja. Lengyel András Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplójáról ír. Mekis D. János kritikája P. Horváth Tamás Tündérváros. Zsolnay Miklós titkos élete című könyvével foglalkozik.

Emlékezés Lantos Ferencre (1929–2014). A festőről és legendás tanárról kollégái és tanítványai, Aknai Tamás, Pinczehelyi Sándor, Ficzek Ferenc, Benedek Barna, Egle Anita, Csordás Dániel emlékeznek meg. Az írásokat Kismányoky Károly és Halász Károly fotói kísérik.

« vissza